Tárgya, tartalma |
1. személyiségfejlesztés
2. rehabilitáció
3. kooperáció
4. szakmai ismeretbővítés
-
Európai Uniós Alapismeretek – környezeti fenntarthatóság
-
Munkavállalói jogok (esélyegyenlőségi stratégia, terv)
-
Munkavédelem – állásbiztonság
5. informatikai ismeretbővítés
-
szövegszerkesztés
-
táblázatkezelés
-
internet, intranet
Az 1., 2., 3. 5., terminusokban a munkavállaló egyéni és csoportos személyiség- illetve kompetenciáinak fejlesztése történik. A 4. terminus célja, hogy mind a munkavállaló, mind a munkaadó részére fogalmi keretet nyújtson az európai uniós foglalkoztatáspolitika, a diszkriminációmentes munkahely, a gender mainstreaming, a törvényi előírások (esélyegyenlőségi stratégia, esélyegyenlőségi terv), és a családbarát munkahely elvárásairól. |
Újszerűségének lényege |
Jelenleg a szervezetek hierarchiában és rétegekben gondolkodnak, amely a sztereotípiák (diszkrimináció) továbbélésének melegágya Az alkalmazotti kör különböző ismérvek szerinti rétegekből áll. Az alkalmazotti állomány politikai és vallási meggyőződés, szocio-kulturális kritériumok, demográfiai jellemzők, munkahelyi hierarchiában elfoglalt hely, személyiségi mentén rétegeződik. A réteg hovatartozáson túl az egyes alkalmazottak önálló akarattal és tudattal rendelkeznek, érzelmeik befolyásolják (esetenként irányítják) döntéseiket, többé-kevésbé felismert érdekeik alapján tudatosan vagy ösztönösen cselekszenek. Egyéni vágyaik, törekvéseik, érzelmeik, beállítódásuk, hiedelmeik, pszichikumuk döntően befolyásolják munkahelyi magatartásukat, teljesítményüket, rugalmasságukat, képezhetőségüket. Ezért az egyének viselkedésének, munkahelyi magatartásának, az ezek hátterében ható törekvéseknek, érdekeknek és motivációknak a megismerése és befolyásolása a humánpolitika és gazdálkodás eredményes végzésének alapvető feltétele.
Új megközelítéssel metodológiai alapállásként a kétoldalú közelítést, a rövid és hosszú táv, az előnyök és hátrányok együttes mérlegelését alkalmazzuk. A hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci pozíciójának erősítése csak kétoldalú közelítés útján, a szervezeti és egyéni igények összehangolásával lehet eredményes Az egyoldalú közelítésekre, akár a szervezet, akár az egyén oldaláról történjék is, a rendszer egyensúlyhiánnyal válaszol. A rövid és a hosszú táv követelményeinek összhangja a zökkenőmentes, folyamatos fejlődés fontos feltétele. A rövid távú intézkedések nem mondhatnak tartósan ellent a hosszú távú, a stratégiában rögzített céloknak, mert következményei a szervezet diszfunkcionális működésében jutnak kifejezésre. Az alternatívák közötti választás döntési alapelvének pillére az előnyök és hátrányok együttes számbavétele. Fontos szemléleti alapállás, hogy nincs olyan döntés, nincs olyan választás, amelynek csak előnyei vagy hátrányai vannak. A döntés alapos elemzést, az előnyök és a hátrányok feltérképezését igényli, amelynek értékelése a költség-haszon elv alkalmazásával történik. |